A Mennyországgal és a túlvilági élettel kapcsolatos téma gyakran kelt bennünk vegyes érzelmeket. Sokan úgy gondolunk a Mennyországra, mint egy gyönyörű helyre, ahol örökké boldogok lehetünk. Ennek ellenére azonban, amikor egy közeli hozzátartozónk halálának a valószínűsége felmerül, a következő életbe való átmenetel lehetőségét rossz előérzettel fogadjuk, mintha a Mennyország valami borzalmas hely lenne, amit minél tovább jobb elkerülni!
Reméljük, hogy ez a személyes beszámolókból, elmélkedésekből, anekdotákból és versekből álló összeállítás erősíteni fogja a hitét abban, hogy a Mennyország egy nagyon is valós hely, ahol mindannyian határtalan szeretetet és tökéletes beteljesedést találhatunk. Egy ránk váró örök otthon reménye nagy segítséget jelenthet az élet megpróbáltatásai közepette, ezt Shakespeare „mennyei érzés”-nek nevezte. Az effajta bizonyosság szintén képessé tesz bennünket, hogy úgy nézzünk arra az utolsó útra, „olyan örvendezéssel, mint az iskolából hazafele szökdécselő fiú”, ahogy azt egy hívő írta.
A szerkesztőCsodálatos ideát!
