Dicséretek

A hegyek és a völgyek énekeljék feltámadásodat Krisztus!

Tanulmányok

Folyamatban

2014. április 21., hétfő

LÉTEZIK-E ISTEN?

Van-e Isten? Íme, hat érv amellett, hogy igen.

Marilyn Adamson
Lehet, hogy örülnél, ha valaki bizonyítékot mutatna Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval, és nem kényszerítene téged semmire. Hadd próbáljak most bemutatni néhány olyan érvet, amik arra utalnak, hogy Isten létezik!
Mielőtt azonban ezt tenném, arra kérlek, hogy először gondoljunk végig valamit. A Biblia azt mondja, hogy elképzelhető, hogy valaki számára elég bizonyíték áll rendelkezésre Isten létezésével kapcsolatban, mégis „elfojtja magában” az igazságot Istenről.1 Másrészt azok számára, akik tudni akarják, hogy Isten tényleg „ott van-e”, Ő azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.”2 Mielőtt tehát az Isten létezésével kapcsolatos tényeket megvizsgálnád, tedd fel magadnak a kérdést: Ha tényleg létezik Isten, vajon meg akarnám ismerni?
Most pedig következzen néhány megfontolandó érv...

1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.

Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:
A Föld... bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.
A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hőingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.
Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.4
A víz... színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:
Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad.
A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.5
A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetővé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni őket.
A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévő víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.
A víz „felülről lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.
A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vízű óceánokban van. De a Földön működik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízből, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhőket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.6
Az emberi agy... amely bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel.7 Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.
A szem... hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre.8 Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiindulóforrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból.

2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?

A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete.
Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette:„Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”9
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.”10
A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.

3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?

Az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem.
Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felisorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?
„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésből fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.”11
Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”12

4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.

Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymásutáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben!
A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.13
Miért olyan lenyűgöző ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlődik valakinek a szervezete.
Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintű precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.

5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.

Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem.
Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: „Oké, te nyertél…” Elképzelhetőnek tartom, hogy egy mélyebb ok, amiért az ateistákat zavarja mások istenhite, az az, hogy Isten közben aktívan keresi őket.
Nem csak én tapasztaltam ezt ateistaként. Malcolm Muggeridge szocialista filozófust és írót idézem: „Az volt a benyomásom, hogy amellett, hogy én kutatok, engem is folyamatosan keresnek.” C.S. Lewis – a Narnia sorozat írója – mondta, hogy „… minden éjszaka, amikor az elmém csak egy pillanatra is kiszállt a munkából, rögtön éreztem annak a valakinek a folyamatos, lankadatlan közeledését, akivel úgy vágytam volna elkerülni a találkozást. Végül feladtam, és beismertem, hogy Isten tényleg Isten; letérdeltem és imádkoztam. Elképzelhető, hogy azon az éjszakán én voltam a leginkább kelletlen és vonakodó megtérő egész Angliában.”
Lewis később Isten megismerésének következményeként írt egy könyvet „Az öröm vonzásában” címmel. Amikor én kimondtam Istennek, hogy „Oké te nyertél”, tulajdonképpen én sem vártam semmit, egyszerűen jogosan elismertem azt a tényt, hogy Isten létezik. Az utána következő pár hónapban mégis lenyűgözött az irántam való szeretete.

6. Létezik-e Isten? Jézus Krisztus Isten legtisztább, legpontosabb kijelentése magáról.

Miért Jézus? A nagyobb világvallásokban körülnézve azt találjuk, hogy Buddha, Mohamed vagy Konfucius mind prófétaként vagy tanítóként határozta meg magát. Egyikük sem állította, hogy egyenlő lenne Istennel. Jézus viszont meglepő módon igen. Ez választja el őt a többiektől. Azt mondta, hogy „Isten létezik – most épp őt nézitek”. Beszélt ugyan a Mennyei Atyáról, de nem mint valami tőle külön álló valakiről, hanem úgy, mint aki egy vele. Egy olyan egységről beszélt, ami az egész világon egyedülálló. Jézus azt mondta, hogy bárki, aki látta őt, látta az Atyát, és bárki, aki benne hisz, az Atyában hisz.
Azt mondta: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”14 Olyan dolgokat állított magáról, amelyek csakis Istenre igazak: hogy képes az embereknek megbocsátani a bűneiket, felszabadítani őket a rossz szokások alól, bőségesebb életet adni nekik, és végül örök életet adni a mennyben. Más tanítóktól eltérően, akik az emberek figyelmét a szavaikra irányították, Jézus saját magára, a saját személyére irányította a figyelmet. Nem azt mondta, hogy „kövesd az utasításaimat és megtalálod az igazságot.” Azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”15
Mivel bizonyította Jézus, hogy Ő Isten? Olyan cselekedeteket hajtott végre, amelyekre az emberek nem képesek. Csodákat tett. Meggyógyította az embereket – vakokat, nyomorékokat, süketeket –, néhányukat még a halálból is feltámasztotta. Hatalma volt a tárgyak felett, a semmiből ételt teremtett, annyit, hogy az elég volt több ezer ember jóllakatására. A természettel is tett csodákat. Egy tó felszínén sétált, megparancsolta a dühöngő viharnak, hogy csillapodjon le. Sokan azért követték Jézust, mert a csodáival folyamatosan a gondoskodott szükségleteikről. Azt mondta, hogy „ha nem akarjátok elhinni, amit mondok, legalább a csodák miatt higgyetek.”16
Jézus Krisztus Istent úgy mutatta be, mint egy kedves, szerető valakit, aki tisztában van az én- központúságunkkal és különböző hiányosságainkkal, mégis őszintén kapcsolatra vágyik velünk. Jézus megmutatta, hogy bár Isten ítéletet érdemlő bűnösökként tekint ránk, a szeretete erősebb, ezért egy másik tervet dolgozott ki számunkra. Isten maga emberi formát öltött, és felvállalta a bűneinkért járó büntetést. Furán hangzik? Lehet, de például sok apa örömmel cserélne helyet a rákos gyermekével, ha tehetné. A Biblia azt mondja, azért szerethetjük Istent, mert Ő előbb szeretett minket.
Jézus helyettünk halt meg, hogy megbocsátást nyerhessünk. Az általunk ismert összes vallás közül egyedül Jézusban látjuk Istent lépéseket tenni az emberiség felé, és gondoskodni arról, hogy kapcsolatunk lehessen vele. Jézus az isteni szív szeretetéről tesz tanúbizonyságot, amikor a szükségleteinkről gondoskodik, és magához vonz minket. Jézus halála és feltámadása miatt új életet kínál nekünk. Elnyerhetjük a megbocsátást, Isten teljes elfogadását és őszinte szeretetét. Azt mondja: „A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.”17 Egy cselekvő Istent láthatunk itt.
Létezik-e Isten? Ha tudni akarod, kutass Jézus Krisztus után. A Biblia azt mondja, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”18
Bár megtehetné, Isten nem kényszerít minket arra, hogy higgyünk benne. Ehelyett rengeteg utalást adott a létezéséről ahhoz, hogy önként válaszoljunk neki. Csak néhány ezek közül a Föld és a Nap tökéletes távolsága, a víz egyedülálló kémiai tulajdonságai, az emberi agy, a DNS, az Istent ismerő és erről tanúságot tevő emberek, a szívünket és elménket folyamatosan foglalkoztató gondolat, hogy van-e Isten, illetve Istennek az a vágya, hogy Jézus Krisztuson keresztül megismerjük őt.
Ha többet akarsz tudni Jézusról, illetve arról, hogy miért hihetünk benne, nézd meg ezt a cikket: A vak hiten túl.

Ha szeretnél kapcsolatba kerülni Istennel, megteheted.

Ez a te döntésed, és természetesen nem kötelező. De ha azt akarod, hogy Isten megbocsásson neked és kapcsolatba kerülj vele, erre most is van lehetőséged, ha a bocsánatát kéred, és azt, hogy jöjjön be az életedbe. Jézus azt mondta: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”19 Ha vágysz erre, de nem tudod, hogyan fogalmazd meg, talán segíthet a következő néhány mondat: „Jézus, köszönöm, hogy meghaltál a bűneimért. Ismered az életemet, és tudod, hogy megbocsátásra van szükségem. Arra kérlek, hogy bocsáss meg most nekem, és gyere be az életembe. Szeretnélek megismerni. Köszönöm, hogy kapcsolatra vágysz velem. Ámen.”
Isten számára a veled való kapcsolat nem egy átmeneti dolog, ellenkezőleg: tartós és állandó. Jézus Krisztus azt mondta azokról, akik hisznek benne, hogy „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.”20

Forras: http://www.everystudent.hu/

2014. április 20., vasárnap

A VAK HITEN TÚL

Jézus valóban Isten? Egyáltalán állította-e valaha Jézus, hogy ő Isten? Íme néhány bizonyíték Jézus Krisztus életéből arról, hogy miért nem „vak hit” benne hinni.

Paul E. Little írása
Lehetetlen szilárd álláspontra jutni Isten létezéséről és arról, hogy ő milyen, hacsak ő maga meg nem ragadja a kezdeményezést, és fel nem fedi saját magát számunkra.
Végig kell tekintenünk a történelem teljes panorámáját, hogy lássuk, van-e bármilyen jele Isten megnyilatkozásának. Ha így teszünk, azt látjuk, hogy létezik egy világos jel. Egy eldugott palesztinai városban 2000 évvel ezelőtt egy gyermek született egy istállóban. Ma az egész világ ünnepli Jézus születésnapját – mégpedig jó okkal.

Isten-e Jézus? Állította-e Jézus magáról, hogy Isten?

A Bibliában azt olvashatjuk, hogy „amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán,” illetve „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik”1
Azonban egy idő után az is feltűnővé vált a követői számára, hogy sokkoló, sőt, ijesztő kijelentéseket tesz saját magáról. Úgy kezdett beszélni magáról, mint aki jóval több, mint egy kiemelkedő tanító vagy próféta. Nyíltan hirdetni kezdte, hogy ő Isten. A tanításai központjába a saját személyét helyezte. A mindent eldöntő kérdés, amit a követőinek feltett, az volt, hogy „ti kinek mondotok engem?” Amikor Péter válaszolt erre, és azt mondta, hogy „te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”2 Jézust ez nem döbbentette meg, se meg nem feddte Pétert. Épp ellenkezőleg, megdicsérte őt!
Jézus gyakran utalt Istenre úgy, mint a „Én Atyámra”, a hallgatói pedig felfogták szavainak a súlyát. A Biblia elmondja, hogy „ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.”3
Egy másik alkalommal azt mondta „én és az Atya egy vagyunk.” A zsidók azonnal meg akarták kövezni. Erre megkérdezte tőlük, hogy melyik jó cselekedetéért akarják megkövezni. Azt válaszolták, „nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.”4

Isten-e Jézus? Hogyan gondolkodott erről ő maga?

Amikor egyszer egy béna embert eresztettek le hozzá a tetőről, aki azt akarta, hogy meggyógyítsa, Jézus azt mondta: „ember, megbocsáttattak a te bűneid.” A vallási vezetők azonnal kifakadtak: „Kicsoda ez, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?”
Amikor Jézust kihallgatták az életéről, a főpap egyenesen neki szegezte a kérdést: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?”
Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.”
A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: „Mi szükségünk van még tanúkra?”5
Jézus kapcsolata Istennel annyira szoros volt, hogy számára az emberek hozzáállása Isten felé megegyezett azzal, ahogyan hozzá viszonyultak. Így őt ismerni ugyanaz volt, mint Istent ismerni.6 Őt látni ugyanaz volt, mint Istent látni.7 Benne hinni ugyanaz volt, mint Istenben hinni.8 Őt elfogadni ugyanaz volt, mint Istent elfogadni.9 Őt gyűlölni ugyanaz volt, mint Istent gyűlölni.10 És őt tisztelni ugyanaz volt, mint Istent tisztelni.11

Isten-e Jézus? Lehetséges következtetések.

„;Krisztus állításaival szembesülve csak négy lehetőségünk van: hazug volt, elmebeteg, egy legenda, vagy maga az Igazság.
A kérdés az, hogy igazat mondott-e?
Lehet, hogy Jézus hazudott, amikor azt mondta, hogy ő Isten. Talán tudta, hogy nem Isten, deszándékosan megtévesztette a hallgatóit, hogy tekintélyt adjon a tanításának. Kevesen vannak azok - ha vannak egyáltalán ilyenek - akik ezt az álláspontot képviselik. Még akik tagadják is istenségét, azok is elismerik, hogy kimagasló erkölcsi tanító volt. Csak azt nem veszik észre, hogy a két állítás ellentmondásban van. Jézus nehezen lehetne tiszteletreméltó erkölcsi tanító, ha szándékosan hazudott volna a tanításának a legfontosabb pontja kapcsán – azzal kapcsolatban, hogy kicsoda ő.
Egy másik lehetőség, hogy Jézus őszinte volt, de becsapta saját magát is.Ma is van egy kifejezés, amit azokra használunk, akik Istennek képzelik magukat: azt mondjuk rájuk, hogy „elmebeteg”. De ahogy Jézus életét nézzük, nem találunk olyan kiegyensúlyozatlanságra vagy más elváltozásra utaló bizonyítékot, amit egy őrültnél látunk. Épp ellenkezőleg: Jézus még nagy nyomás alatt is meg tudta őrizni hidegvérét.
Egy harmadik alternatíva, hogy Jézus lelkes követői olyan szavakat adtak a szájába, amiket ő is döbbenten hallgatott volna, és ha visszatérne, azonnal elkergetné őket. A modern régészet azonban alaposan rácáfol erre az elméletre. Jézus négy életrajzának megírásakor még sok olyan ember életben volt, akik látta, hallotta és követte Jézust. Az evangéliumi beszámolók olyan tényeket és leírásokat tartalmaznak, amiket Jézus szemtanúi erősítettek meg. Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma éppen a korai keletkezése miatt bírt olyan széles körű ismertséggel és hatással, szemben a kitalációkon alapuló gnosztikus evangéliumokkal, amik évszázadokkal később jelentek meg.
Jézus nem volt hazug vagy elmebeteg. A személye nem a történelmi valóságtól elszakad kitaláció. Az egyetlen fennmaradó lehetőség, hogy Jézus igazat mondott, amikor azt állította, hogy ő Isten.

Isten-e Jézus? Bebizonyította valahogy?

Bizonyos szempontból nem sokat számít, hogy ki mit mond. Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat, mások is voltak, akik Istennek mondták magukat. Én is mondhatnám, hogy Isten vagyok, de a kérdés, amire mindannyiunknak válaszolnia kell, az az, hogy milyen bizonyítékokkal támasztjuk alá ezt az állításunkat? Az én esetemben öt percbe sem telne a cáfolat. (És valószínűleg a te esetedben sem.)
De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű. Ő bizonyítani tudta ezt az állítását. Azt mondta „ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában.”12

Jézus élete – Egyedülálló erkölcsi tartása

Az erkölcsei egybevágtak azzal, amit állított. Megengedhette magának, hogy az ellenségeitől megkérdezze: „Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani?”13 Válaszként mély csend következett, noha olyanokhoz beszélt, akik szívesen rámutattak volna bármilyen jellemhibájára.
Olvasunk arról, hogy Jézust megkísértette a Sátán, de soha egyetlen bűn megvallását sem halljuk a részéről. Sosem kellett bocsánatot kérnie, noha a követőinek meghagyta, hogy így tegyenek.
A bűnösség ilyen mértékű hiánya Jézus részéről különösen annak fényében mellbevágó, hogy ez teljesen ellentmond bármilyen történelmi korban élő szentek és misztikusok tapasztalatának. Minél közelebb kerül valaki Istenhez, a tökéletességhez, annál jobban szembesül saját kudarcaival, romlottságával és hiányosságaival. Minél közelebb áll a ragyogó fényhez, annál jobban tudatára ébred, hogy szüksége lenne egy alapos fürdésre. Ez az erkölcsi igazság bárkire alkalmazható.
Az is megdöbbentő, hogy János, Péter és Pál, akiket kora gyerekkoruktól kezdve a bűn egyetemességére tanítottak, mind Krisztus bűntelenségét hirdették: „ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját,”14
Még Pilátus is, aki Jézust halálra ítélte, megkérdezte „De mi rosszat tett?”Miután hallotta a tömeget, a következőt mondta: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől.” A tömeg könyörtelenül követelte, hogy Jézust feszítsék meg (istenkáromlásért, amiért Istennek mondta magát). A Krisztus keresztre feszítésekor őrködő római százados a következőt mondta: „Bizony, Isten Fia volt ez!”15

Jézus élete – A betegek megyógyítása

Jézus folyamatosan megmutatta a hatalmát a betegségek és más testi bajok felett. A bénák jártak, a némák beszéltek, a vakok láttak általa. Néhány gyógyítása olyan veleszületett problémákra irányult, amik nem reagáltak semmilyen kezelésre.
Például az az ember, aki már születése óta vak volt. Mindenki úgy ismerte, hogy ő a „a templom melletti koldus”. Jézus mégis meggyógyította. Amikor a hatóságok kikérdezték a koldust, hogy mi történt, ő azt mondt „egyet tudok: bár vak voltam, most látok!” Elképedt azon, hogy a vallási vezetők nem ismerik el ezt a „gyógyítót” Isten Fiának. „Örök idők óta nem hallotta senki, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét.”16Számára nyilvánvaló volt a bizonyíték.

Jézus élete – Uralma a természet felett

Jézus magán a természeten is megmutatta a hatalmát. Egyetlen szóval lecsendesített egy dühöngő vihart a Galileai-tengeren. Akik a csónakban ültek, el voltak hűlve, és azt kérdezték „Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?”17 A vizet borrá változtatta egy esküvőn. Egy 5000 fős masszív embertömeget lakatott jól öt kenyérrel és két hallal. Egy gyászoló özvegynek visszaadta egyetlen fiát, feltámasztva őt a halálból.
Lázár, Jézus egyik barátja már négy napja volt a sírban, Jézus mégis azt mondta neki: „Lázár, jöjj ki!”, és a sokaság szeme láttára drámai módon visszahozta őt az életbe. Óriási jelentőségű, hogy még az ellenségei sem tagadták ezt a csodát. Ehelyett elhatározták, hogy megölik. „Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne”18 - mondták.

Jézus élete – A feltámadás

Jézus végső bizonyítéka isteni mivolta felől a saját feltámadása a halálból, amit élete során világosan, öt alkalommal is megjósolt. Megmondta előre, hogy konkrétan hogyan fogják megölni, és hogy három nappal később fel fog támadni a halálból.
Mindenképpen ez volt a legnagyobb próba. Ezt a kijelentést könnyű volt ellenőrizni: vagy megtörténik, vagy sem. Vagy megerősíti mindazt, amit Jézus előtte saját magáról mondott, vagy elsöpör mindent. Számunkra is óriási jelentőséggel bír, hogy Jézus feltámadása a halálból vajon igazolja vagy nevetségessé teszi az olyan kijelentéseket, mint például: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”19„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”20 „Én örök életet adok nekik…”21 (akik hisznek benne).
Így a saját szavaival kínálja fel a bizonyítékot: „Az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nap múlva feltámad.”22

Mit jelenthet mindez

“;Beszélni könnyű. Bárki bármit állíthat. De amikor a Názáreti Jézusról van szó, a dolog már nem ilyen egyszerű… neki megvoltak a bizonyítékai, hogy alátámassza állítását.
Egyrészt, ha Krisztus feltámadt, akkor biztosan tudhatjuk, hogy Isten létezik, ráadásul, hogy milyen is ő, és hogy hogyan ismerhetjük meg személyesen. Az univerzum megtelik céllal és értelemmel, és lehetővé válik az élő Isten megtapasztalása ebben az életben.
Másrészt, ha Krisztus nem támadt fel a halálból, akkor a kereszténységnek nincs realitása. A mártírok, akik énekelve mentek az oroszlánok elé, szerencsétlen becsapott bolondok voltak. Akárcsak a misszionáriusok, akik az életüket adták, hogy ezt az üzenetet másoknak elvigyék.
Pál, a híres apostol írta: „Ha Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.”23 Pál a kereszténység ügyét teljes egészében Krisztus feltámadására alapozta.

Bebizonyította-e Jézus, hogy ő Isten?

Mi a bizonyíték Jézus feltámadására?
Figyelembe véve mindazokat a csodákat, amiket véghezvitt, Jézus könnyedén elkerülhette volna a keresztet, mégis úgy döntött, hogy nem teszi.
Az elfogása előtt Jézus azt mondta, „Én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda… hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem.”24
Az elfogásakor Péter, Jézus barátja, megpróbálta őt megvédeni. De Jézus ezt mondta Péternek: „Tedd vissza kardodat a helyére… Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?”25
Ilyen hatalma volt a mennyben és a földön is. Jézus készakarva ment a halálba.

Jézus keresztre feszítése és temetése

Jézus halála a kereszten nyilvános kivégzés volt, a kínzás és halálbüntetés elterjedt formája. A római uralom évszázadok óta használta. A Jézus elleni vád istenkáromlás volt (mert Istennek mondta magát). Jézus viszont azt mondta, hogy mindez azért történik, hogy a bűneinkért fizessen.
Jézust többágú korbáccsal korbácsolták meg, aminek fém- vagy csontdarabok álltak ki a végéből. A fejére hosszú tüskékből álló koronát erőltettek, hogy gúnyt űzzenek belőle. Arra kényszerítették, hogy gyalog jusson el egy Jeruzsálemen kívüli vesztőhelyre. Fakeresztre helyezték, amihez hozzászögelték a kezét és a lábfejét. Addig lógott rajta, míg meg nem halt. Az oldalába lándzsát szúrtak, hogy megbizonyosodjanak a haláláról.
Miután Jézus testét levették a keresztről, múmiaszerű gyolcsokba tekerték, amiket kb. 30 kiló nyúlós, nedves fűszeres kenettel borítottak. A testét egy tömör sziklasírba helyezték és egy nagy követ görgettek oda, hogy elzárja a bejáratot.
Mindenki tudta, hogy Jézus azt mondta, három nap múlva fel fog támadni a halálból. Így egy jól képzett római katonákból álló őrséget állítottak a sírhoz. Hivatalos római pecsétet is helyeztek a sír külső részére, ami kifejezte, hogy a terület a római állam tulajdona.

Három nappal később a sír üres volt

Mindezek ellenére a követ, ami korábban a sírt lezárta, három nappal később egy lejtőn találták meg, kicsit arrébb a sírtól. A test eltűnt. Csak a halotti gyolcsokat találták meg a sírban, az eredeti helyen, de a test nélkül.
Fontos megjegyezni, hogy Jézus kritikusai és követői is egyetértenek abban, hogy a sír üres volt és a test hiányzott onnan.
Az elsőként szárnyra kapó magyarázat az volt, hogy a tanítványok ellopták a testet, amíg az őrök aludtak. Ennek azonban kevés értelme van. Az őrség magasan képzett római katonákból állt, akik tudták, hogy a szolgálat ideje alatti elalvás büntetése: halál.
Ezenkívül mindegyik tanítványt (együtt és külön-külön is) megkínozták és mártírságra jutatták, amiért azt hirdették, hogy Jézus életben van és feltámadt a halálból. Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek, még ha az hazugság is. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság. Ha az ember valamikor is biztosan igazat mond, akkor a halálos ágyán.
Lehet, hogy a hatóságok vitték el a testet? Hiszen ők feszítették keresztre Jézust, hogy az emberek ne higgyenek benne! Ez a magyarázat sem áll túl erős lábakon: ha náluk lett volna Krisztus teste, akkor egyszerűen körbejárhattak volna vele Jeruzsálem utcáin. Egy csapással elfojthatták volna a kereszténységet még a bölcsőjében. Az, hogy nem tették ezt, ékesen bizonyítja, hogy nem volt náluk a test.
Egy másik elmélet, hogy az elhatalmasodó gyász által megzavart nők a hajnali derengésben rossz irányba mentek és más sírhoz lyukadtak ki. Elkeseredésükben azt képzelték, Krisztus feltámadt, mivel a sír üres volt. De megint csak, ha a nők rossz sírhoz mentek, akkor a főpapok miért nem mentek el egyszerűen a helyes sírhoz és mutatták fel a testet?
Az emberek lehet, hogy meghalnának egy olyan dologért, amit igaznak hisznek. Viszont nem halnak meg egy olyan valamiért, amiről pontosan tudják, hogy hazugság.
Egy másik lehetőség az „ájulás elmélet.” E szerint a nézet szerint Krisztus valójában nem halt meg. Tévesen halottnak hitték, pedig csak eszméletét vesztette a kimerüléstől, fájdalomtól és vérveszteségtől, a sír hűvösében pedig feléledt. (Ehhez át kell siklani azon a tényen, hogy az oldalába lándzsát szúrtak, hogy orvosilag meggyőződjenek a haláláról.)
De tegyük fel egy pillanatra, hogy Jézus csak eszméletét vesztette és élve eltemették. Lehetséges-e, hogy három napot túlélt egy nyirkos sírban élelem, víz vagy bármiféle ellátás nélkül? Lett volna ereje, hogy kiszabadítsa magát a halotti leplekből, eltolja a sír bejáratából a súlyos követ, legyűrje a római őrséget és kilométereket sétáljon szögekkel átütött lábbal? Azután pedig megjelenjen, mint „az élet fejedelme”? Ennek is kevés értelme van.
Ugyanakkor nem az üres sír volt az, ami meggyőzte Jézus követőit az istenségéről.

Nem csak egy üres sír.

A tanítványokat önmagában nem az üres sír győzte meg arról, hogy Jézus tényleg feltámadt a halálból, él és ő Isten. Ami meggyőzte őket, az a számos alkalom, amikor Jézus megjelent személyesen, testben, majd például evett és beszélgetett velük.
Lukács, az egyik evangélista ezt mondja Jézusról: „sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól.”26

Isten-e Jézus?

Mind a négy evangélium beszámol arról, hogy Jézus testileg megjelent a temetése után, nyilvánvalóan élve. Egy alkalommal, amikor Jézus találkozott a tanítványokkal, Tamás nem volt ott. Amikor meséltek neki róla, Tamás egyszerűen nem hitte el. Kereken kijelentette: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”
Egy héttel később Jézus újra eljött hozzájuk, ezúttal Tamás is jelen volt. Jézus azt mondta Tamásnak, „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Tamás így válaszolt: „Én Uram, és én Istenem!” Jézus így szólt hozzá:„Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.”27

Lehetőség számunkra

Miért ment keresztül Jézus mindezen? Azért, hogy mi megismerhessük Istent, ebben az életben, a belé vetett hit által.
Jézus a vele való kapcsolaton keresztül egy értelemmel teli, tartalmas életet kínál. Azt mondta: „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”28
Egy bensőséges kapcsolatot kezdhetsz vele akár most, azonnal. Elkezdheted Istent személyesen megismerni ebben az életben a földön, és a halál után az örökkévalóságban. Isten ígérete nekünk a következő:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”29
Jézus a kereszten magára vette a bűneinket. Úgy döntött, hogy elfogadja a büntetést a mi bűnünkért, hogy a bűn ne álljon többé akadályként köztünk és közte. Mivel minden bűnödet megfizette, teljes megbocsátást ajánl, és a vele való kapcsolatot.
Hogyan kezdheted el ezt a kapcsolatot?
Jézus azt mondta, „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”30
Jézust akár most behívhatod az életedbe. Nem a szavak számítanak. Az számít, hogy válaszolj neki, annak fényében, amit érted tett és amit neked kínál. Mondhatsz valami ilyesmit: „Jézus, hiszek benned. Köszönöm, hogy meghaltál a kereszten a bűneimért. Arra kérlek, hogy bocsáss meg nekem és gyere be most az életembe. Ismerni és követni akarlak. Köszönöm, hogy most bejöttél az életembe és megadtad nekem ezt a kapcsolatot veled. Köszönöm.”

Forras: http://www.everystudent.hu/

2014. április 1., kedd

A kinyilatkoztatás útja 1. és 2. rész


Ez a film az Istennek tetsző hitről és az elragadtatásról szól. Josh, a férj hazafelé tart, amikor nem várt események sorozatával kell szembenéznie. Hívő felesége kislányával várja otthon az apát, de amikor hazaér, már nem találja őket. Soha nincs túl késő, hogy Jézust befogadjuk az életünkbe! Amíg tart a kegyelem időszaka, éljünk a felkínált lehetőséggel! Nagyon tanulságos, a mai korba illő keresztény film.

I just want to praise You - Paul Wilbur - Let Us Worship



2014. március 31., hétfő

2014. január 8., szerda

Bibliai filmek

Az eddigi legjobb produkció a bibliai történésekről. 

A History Channel elég nagy fába vágta a fejszéjét tavaly júliusban, amikor bejelentették, hogy egy tízórás minisorozatban feldolgozzák a Bibliát, illetve annak legismertebb történeteit (Ádám és Éva, Sámson és Delila, Noé bárkája, az Exodus, Jézus születése,élete, halála és feltámadása, stb) A tízórás sorozatban főleg ismeretlen színészek szerepelnek, Jézust például egy portugál fiatalember alakítja , akiről eddig nem hallottunk, Szűz Máriát pedig Burnett - az egyik producer - felesége játssza . A forgatásra Marokkóban került sor, a forgatókönyveket a Biblia angol nyelvterületen legismertebb verziója alapján írták,teológusok és Biblia-kutatók segítségével...

A Biblia - 2013 (első és második rész)
A Biblia - 2013 (harmadik és negyedik rész)
A Biblia - 2013 ötödik és hatodik rész)
A Biblia 2013 - 7.ik rész (újtestamentum)
A Biblia 2013 - 8.ik rész (újtestamentum)
A Biblia 2013 - 9.ik rész (újtestamentum)
A Biblia 2013 - 10.ik rész (újtestamentum)

2013. december 30., hétfő

Az ördög irányítja a poklot?

Az ördög irányítja a poklot?
Lesson #11
Jól értem? Isten alkalmazásában áll az ördög − ő lenne a pokol főigazgatója, aki kiméri a kárhozottak büntetési tételeit? Szinte az egész világ egy teljesen bibliaellenes elgondolást dédelget a pokollal kapcsolatban, ezért magadnak is tartozol annyival, hogy megtudd, mit mond erről a Biblia valójában. Ne hagyd, hogy a bolondját járassák veled, mert az, ahogy a pokolról gondolkodsz, egész biztosan kihatással van arra, ahogy Isten jellemét látod! Szánj rá egy kevés időt azoknak az ámulatba ejtő tényeknek a megismerésére, amikre ma feltétlen szükséged van!
A gonoszok megbüntetésére csak az ítélet után kerül sor
A gonoszok megbüntetésére csak az ítélet után kerül sor

1. Hány elkárhozott lélek bűnhődik ma a pokolban?

„Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani” (2Pt 2:9).
Válasz:   Egyetlen lélek sem sínylődik ma a pokol tüzében. A Biblia azt tanítja, hogy a gonoszok megbüntetését Isten fenntartja az ítélet napjáig − más szóval, erre az alkalomra halasztja.
A bűnösök a világ végén − és nem akkor, amikor meghalnak − vettetnek a pokol tüzébe.
A bűnösök a világ végén − és nem akkor, amikor meghalnak − vettetnek a pokol tüzébe.

2. Mikor vettetnek a bűnösök a pokol tüzébe?

„Akképpen lesz a világnak végén. Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, akik gonoszságot cselekszenek; és bevetik őket a tüzes kemencébe” (Mt 13:40-42). „A beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon” (Jn 12:48).
Válasz:   A bűnösök a végső ítélet napján, a világ végén − nem pedig halálukkor − vettetnek a pokol tüzébe. Isten senkit nem büntet meg addig, amíg az illető ügyét meg nem vizsgálják és nem születik végzés, a világ végén. De nem is kínoz senkit a lángokban egy gyilkost sem, aki ötezer évvel ezelőtt halt meg − ötezer évvel tovább, mint azt a személyt, aki ma hal meg, s aki hasonló bűnért szolgál rá a büntetésére.
Mindenki, aki meghalt, akár jók, akár gonoszak, a sírjuk nyugszanak, várva a feltámadás napját.
Mindenki, aki meghalt, akár jók, akár gonoszak, a sírjuk nyugszanak, várva a feltámadás napját.

3. Hol vannak a bűnösök (akik már meghaltak) most?

„Mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, és kijönnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására” (Jn 5:28-29). „Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz… hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja… Ha kiviszik a temetőbe, sírdombja fölött őrködnek” (Jób 21:30,32).
Válasz:   A Biblia ebben is pontosan fogalmaz. Akik már meghaltak, mind a gonoszok, mind az igazak, a sírjukban „alszanak” a feltámadás napjáig.
Jézus azért halt meg, hogy üdvözítsen bennünket a bűneinkből. Akik nem fogadják el Tőle az üdvösség ajándékát, a halál lesz az osztályrészük.
Jézus azért halt meg, hogy üdvözítsen bennünket a bűneinkből. Akik nem fogadják el Tőle az üdvösség ajándékát, a halál lesz az osztályrészük.

4. Mi a bűn végső kimenetele?

„Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban” (Róm 6:23). „A bűn pedig teljességre jutván, halált nemz” (Jak 1:15). „Isten… az Ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3:16).
Válasz:   A bűn zsoldja (azaz büntetése) a halál, s nem örökkön tartó élet a pokol tüzében. A gonoszok „elvesznek”, vagyis a „halál” lesz az osztályrészük. Az igazak „örök élet”-ben részesülnek.
A gonoszok nem halhatatlanok. A Biblia azt mondja, hogy el fognak „pusztulni”, „megégnek”, el lesznek „pusztítva”.
A gonoszok nem halhatatlanok. A Biblia azt mondja, hogy el fognak „pusztulni”, „megégnek”, el lesznek „pusztítva”.

5. Mi következik a gonoszokra a pokol tüzében?

„A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és utálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál” (Jel 21:8).
Válasz:   A gonoszok a pokol tüzében elszenvedik a második halált. Ha a gonoszok örökké élnének, a pokolban gyötörtetve, úgy halhatatlanok lennének. Ez azonban lehetetlen, ugyanis a Biblia azt tanítja, hogy „egyedül Istené a halhatatlanság” (lásd1Tim 6:16). Amikor Ádám és Éva ki lettek űzve az Éden kertjéből, egy angyalt állítottak az élet fájának őrzésére, hogy a bűnösök ne egyenek a fáról, hogy „ne éljenek örökké” (lásd 1Móz 3:22-24). Az a tanítás, miszerint a bűnösök halhatatlanságnak „örvendnek” a pokolban, Sátántól származik, és mindenestől hamis. Isten elébe ment ennek, a bűn bejövetelekor, azzal, hogy őriztette az élet fáját.

A Bible egyértelmű: a gonoszok ki lesznek irtva
A Biblia azt tanítja, hogy a gonoszok része a „halál” (Róm 6:23) és a „veszedelem” (Jób 21:30) lesz, „elvesznek” (Zsolt 37:20), „megégnek” (Mal 4:1), „mind elvesznek” (Zsolt 37:38), „elmúlnak” (lásd Zsolt 37:20), „kivágattatnak” (Zsolt 37:9), „szablya martalékaiul esnek el” (Zsolt 63:11). Isten „a gonoszokat mind megsemmisíti” (Zsolt 145:20), és „tűz emészti meg őket” (Zsolt 21:10). Figyeld meg, hogy a fenti igei hivatkozások egytől-egyig egyértelműen állítják, hogy a gonoszok meghalnak, elpusztulnak, megsemmisülnek. Nem maradnak életben s szenvednek örökké.
A világ végén tűzeső hull alá az égből a gonoszokra és meg fogja emészteni őket.
A világ végén tűzeső hull alá az égből a gonoszokra és meg fogja emészteni őket.

6. Mikor és hogyan lesz fellobbantva a pokol tüzének lángja?

„Akképpen lesz a világnak végén… Bevetik őket a tüzes kemencébe” (Mt 13:40,42). „És feljöttek a föld szélességére, és körülvették a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szállott alá, és megemésztette azokat” (Jel 20:9). „Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös” (Péld 11:31)!
Válasz:   A világ végének eljövetelekor maga Isten fogja meggyújtani a pokol tüzét. Amikor a szent város alászáll Istentől a mennyből (Jel 21:2), a gonoszok megpróbálják bevenni azt. Ekkor Isten tűzesőt bocsát alá a mennyből a földre, ami meg fogja emészteni a gonoszokat. A Biblia ezt a tüzet nevezi a pokol tüzének.
A pokol tüze az egész földet be fogja borítani. Kerülete 25 ezer mérföld (mintegy 40 ezer kilométer) lesz. Az általa kibocsátott hő pedig olyan forró lesz, hogy a földön minden „meg fog égni”.
A pokol tüze az egész földet be fogja borítani. Kerülete 25 ezer mérföld (mintegy 40 ezer kilométer) lesz. Az általa kibocsátott hő pedig olyan forró lesz, hogy a földön minden „meg fog égni”.

7. Mekkora és milyen forró lesz a pokol tüze?

„Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta levő dolgok is megégnek” (2Pét 3:10).
Válasz:   A pokol tüze épp akkora lesz, mint amekkora a föld, ugyanis az egész világ lángba fog borulni. Ez a tűz annyira forró lesz, hogy megolvad a föld, és minden „rajta levő dolog megég”. A légköri rétegek fel fognak robbanni, és „ropogva elmúlnak”.
Jézus nagy súlyt fog helyezni a gonoszokkal szembeni eljárásra is. Büntetésük mértéke méltányos lesz, összhangban áll majd cselekedeteikkel, miként azt megígérte.
Jézus nagy súlyt fog helyezni a gonoszokkal szembeni eljárásra is. Büntetésük mértéke méltányos lesz, összhangban áll majd cselekedeteikkel, miként azt megígérte.

8. Meddig szenvednek majd a gonoszok a tűzben?

„És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz” (Jel 22:12). „És akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint” (Mt 16:27). „És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg. Aki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik meg” (Lk 12:47-48).
Válasz:   A Biblia nem mondja el, meddig tart a gonoszok bűnhődése a tűzben, mielőtt elnyernék végső sorsukat, a halált. Azt viszont pontosan értésünkre adja Isten, hogy mindenki tulajdon cselekedeteinek mértéke szerint nyeri el büntetését. Ez azt jelenti, hogy némelyek nagyobb büntetésben részesülnek, mint mások, éspedig cselekedeteik alapján.
Isten újjáteremeti a világot, és ebben az új világban e mostani világ korábbi gonoszságainak semmi nyomát nem találjuk majd.
Isten újjáteremeti a világot, és ebben az új világban e mostani világ korábbi gonoszságainak semmi nyomát nem találjuk majd.

9. Kialszik majd a pokol tüze végül?

„Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tűz emésztette meg őket, nem mentik meg életüket a lángból, még szén sem marad belőlük melegülésre, sem körülülhető parázs” (Ézs 47:14)! „Ezután láttam új eget és új földet… És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21:1,4).
Válasz:   Igen, egész biztosan! A Biblia nyilvánvaló módon tanítja, hogy a pokol tüze ki fog aludni, s hogy nem marad „tűzre való szén", sem tűz, ami „köré lehetne ülni”. A Biblia azt is tanítja, hogy Isten újjáteremtett országában a „korábbiak” mind elmúlnak. A pokol − lévén az is egy a korábbiak sorában − is ideértendő, vagyis vele kapcsolatban is bírjuk Isten ígéretét, hogy el lesz törölve.

Isten a kínzó szerepében?
Ha Isten egy tüzes kínzókamrában gyötörné ellenségeit az örökkévalóságokon át, úgy gonoszabb és szívtelenebb lenne, mint amilyenek a legborzalmasabb háborús kegyetlenkedések idején emberek lenni tudtak. Egy örökkévaló pokol kínokkal és gyötrelmekkel Isten számára is, aki a leghitványabb bűnöst is szereti, pokol lenne.
A tüzek addig égnek, míg csupán hamu marad belőlük. A csontokból sem marad semmi.
A tüzek addig égnek, míg csupán hamu marad belőlük. A csontokból sem marad semmi.

10. Mi marad vissza a tüzek kialvása után?

„Mert ímé eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtuk gyökeret, sem ágat… És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, amelyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura” (Mal 4:1,3).
Válasz:   Figyeljük meg, hogy az igevers nem azt mondja, hogy a gonoszok mint valami azbesztlap égnek el, miként azt sokan gondolják ma, hanem olyanok lesznek, mint a polyva, ami teljesen elég. Az „el” igekötő a dolgok hiánytalan bekövetkeztét, befejezettségét hivatott érzékeltetni. A tüzek kialvása után csupán hamu marad vissza. Zsoltárok könyve 37:10 és 20. verseiben a Biblia elmondja, hogy a gonoszok füstként múlnak el, s osztályrészük a teljes pusztulás.
A mennyből kijövő tűz lesújt a gonoszokra és elpusztítja őket mindenestől, mind testüket, mind lelküket.
A mennyből kijövő tűz lesújt a gonoszokra és elpusztítja őket mindenestől, mind testüket, mind lelküket.

11. A gonoszok vajon testi értelemben kerülnek a pokolba, s vajon lelkük és testük egyaránt el lesznek pusztítva?

„Mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested gyehennára vettessék” (Mt 5:30). „Hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában” (Mt 10:28). „Amely lélek vétkezik, annak kell meghalnia” (Ez 18:20).
Válasz:   Igen, így lesz. Valóságos, élő emberek, testi formájukban kerülnek a pokolba, ahol mind a lelkük, mind pedig a testük el lesz pusztítva. A mennyből, Isten színe elől kijövő tűz valóságos emberekre fog lesújtani, és eltörli őket mindörökre.
Az ördögöt szintúgy tűz fogja megsemmisíteni.
Az ördögöt szintúgy tűz fogja megsemmisíteni.

12. Az ördögnek jut bármiféle vezető szerep a pokol tüze körül?

„És az ördög, aki elhitette őket, vettetett a tűz és kénkő tavába” (Jel 20:10). „És tettelek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek… s többé örökre nem leszel” (Ez 28:18,19).
Válasz:   Az égvilágon semmi! Az ördög is bevettetik a tűzbe, hogy majd hamunál egyéb belőle se maradjon.

13. A „pokol” szó valamennyi szentírási előfordulása a megégetés illetve a büntetés helyére utal?

A tűz állandóan parázslott a „Hinnom völgyé”-ben.
A tűz állandóan parázslott a „Hinnom völgyé”-ben.
Válasz:   Nem. A „pokol” szó 54 ízben fordul elő a Bibliában, amiből mindössze tizenkét eset utal a „megégetés helyére”.

A „pokol” szó számos szó fordítása, különböző jelentésekkel, ahogy azt az alábbiakban láthatjuk:

AZ ÓSZÖVETSÉGBEN
31 ízben a „sheol”-ból, melynek jelentése: „sír”.

AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN
10 alkalommal a „hádész” szóból, aminek jelentése: „a sír”.
12 alkalommal a „gehenná”-ból, ami annyit tesz: „a megégetés helye”.
1 ízben a „tartarüsz” szóból, mely szó szerint „sötétség helye”.

ÖSSZESEN 54 ALKALOMMAL.


Megjegyzés: A görög „gehenna” szó (lásd fentebb) a héber „Ge-Hinnom” (jelentése „Hinnom völgye”) név görög szerinti átírása.

Ez a Jeruzsálem délnyugati határa mentén fekvő völgy volt az a hely, ahová döglött állatokat, a szemetet és egyéb hulladékokat rakodták. Itt állandóan izzott a tűz, miként a mai szemétlerakó-helyeken. A Biblia a „gyehenna” illetve a „Hinnom völgye” szavakat annak a tűznek a jelképeként használja, ami megsemmisíti a kárhozottakat a világ végén. A gyehenna tüze nem égett mindörökké, hiszen ha így lenne, még ma is ott gomolyogna a füstje Jeruzsálem délnyugati szektorában.

Hasonlóképpen a pokol tüze sem tart majd örökké.

A bűn, a bűnösök és Sátán elpusztítása az egyetlen módja annak, hogy a világegyetem immár örökre biztonságban legyen.
A bűn, a bűnösök és Sátán elpusztítása az egyetlen módja annak, hogy a világegyetem immár örökre biztonságban legyen.

14. Mi Isten valódi célja a pokol tüzével?

„Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett” (Mt 25:41). „És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vettetett” (Jel 20:15). „Egy kevés idő még és nincs gonosz…; és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el” (Zsolt 37:10,20).
Válasz:   Isten célja az, hogy a pokol tüze pusztítsa el az ördögöt, a bűnt és a bűnösöket, ily módon helyezve biztonságba a világot az örökkévalóságon át. Egyetlenegy meghagyott bűnös is halálos vírusként fenyegetné a világegyetemet az örökkévalóságon át. Isten terve az, hogy elszigeteli majd mindörökre eltörli a bűnt.

Az örökkön égő pokol tartósítaná a bűnt.
Egy örökkön égő pokol állandósítaná a bűnt és lehetetlenné tenné annak gyökerestől való kipusztítását. Egy örökkön égő pokol semmiképpen nem képezi Isten nagy tervét. Egy ilyen rettenetes elmélet gyalázatos hírbe keveri a szerető Isten szent nevét. Az ördög határtalanul örül annak, amikor szerető Alkotónkat ilyen szörnyű zsarnokként festik le, hiszen az efféle tanítások egyes-egyedül az ő malmára hajthatják a vizet.

Az örökkön égő pokol elmélete emberek agyszüleménye
Az „örökkön égő pokol” elmélete nem a Bibliából, hanem félrevezetett emberektől származik, akiket − meglehet, nem jószántából − az ördög befolyásolt ebbe az irányba. Mellékesen szólva senki nem kerül a mennybe pusztán azért, mert félt a pokoltól. Az emberek azért nyerhetnek üdvösséget, mert szeretik Krisztust és engedelmeskednek neki.
Jézus nagyon szomorú lesz majd, amikor el kell pusztítania kell azokat, akikért meghalt, hogy elnyerjék az üdvösséget.
Jézus nagyon szomorú lesz majd, amikor el kell pusztítania kell azokat, akikért meghalt, hogy elnyerjék az üdvösséget.

15. Nem idegen Isten jellemétől a bűnösök elpusztításának munkája?

„Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról! Hiszen miért halnátok meg…” (Ez 33:11). „Mert az embernek fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa” (Lk 9:56). „Mert… felkel az Úr,… hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát, amely hallatlan lesz” (Ézs 28:21).
Válasz:   De igen. Isten munkája mindig is inkább a megmentésben, semmint a pusztításban áll. A gonoszoknak a pokol tüzében való elpusztításának munkája annyira idegen Isten természetétől, hogy a Biblia „hallatlan”-nak nevezi azt. Isten hatalmas szíve fájni fog, amikor el fogja pusztítani a gonoszokat. Ó, mekkora buzgalommal is fáradozik minden egyes lélek megmentésén! Ha azonban az ember ellöki magától az Ő szeretetét és ragaszkodik a bűnhöz, Istennek nem lesz más választása, mint a bűnösök elpusztítása a bűnnel együtt, amikor megszabadítja a világegyetemet ettől a borzalmas, rosszindulatú daganattól, melynek neve „bűn”, az utolsó nap tüzében.
A bűnösök elpusztítását követően Isten egy fantasztikus új világot teremt népe számára, ahol örökké békében, örömben és szeretetben élhetnek majd. Bűn soha örökké nem lesz többé.
A bűnösök elpusztítását követően Isten egy fantasztikus új világot teremt népe számára, ahol örökké békében, örömben és szeretetben élhetnek majd. Bűn soha örökké nem lesz többé.

16. Milyen tervei vannak Istennek a föld és népe számára a pokol utáni időre?

„Elpusztít ő, nem lészen kétszer veszedelem” (Náh 1:9). „Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek, még csak észbe sem jutnak” (Ézs 65:17). „Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük. És az Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jel 21:3-4).
Válasz:   A pokol tüzének kialvása után Isten új földet teremt, helyreállítja azt népe számára − az Éden minden szépségével és dicsőségével egyben, amikkel az a bűn bejövetele előtt bírt. A bűn borzalmai és a múlt mind a feledés tengerébe lesznek vetve. Fájdalom, halál, gyász, jajkiáltás, könnyek, betegség, csalódás, bánat és minden bűn örökre száműzve lesz.

Bűn soha nem lesz többé
Isten azt ígéri, hogy bűn soha örökké nem lesz többé. Népét tökéletes béke, szeretet, öröm és elégedettség tölti be. Életük, amely teljes boldogságban telik, messze dicsőbb és izgalmasabb lesz annál, mint amit emberi szó leírhatna. A pokol valós tragédiája nem lesz fellelhető a mennyben. Az az ember, aki nem lép be ebbe a csodálatos országba, élete legszomorúbb választását hozza meg.

17. Hálás vagyok, amiért megtudhattam azt, hogy Isten nem bünteti a gonoszokat az örökkévalóságon át a pokol tüzében.

Válasz:   

Gondolatébreszto kérdések
1. Nincs szó a Bibliában valahol az „örök gyötrelem”-ről?
Nem, az „örök gyötrelem” kifejezés sehol nem fordul elő a Bibliában.
2. Akkor miért mondja azt a Biblia, hogy a gonoszokat olthatatlan tűz pusztítja majd el?
Az olthatatlan tűz olyan tűz, amit nem lehet eloltani, viszont akkor, amikor minden hamuvá lesz, ki fog aludni. Jeremiás könyve 17:27-ben arról olvashatunk, hogy Jeruzsálemnek olthatatlan tűzzel kellett elpusztulnia, Krónika második könyve 36:19-21-ben pedig azt mondja a Biblia, hogy ez a tűz felégette a várost, „hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde”, és nem maradt utána más, csak pusztaság. Ugyanakkor tudjuk, hogy a tűz kialudt, hisz Jeruzsálem ma nem áll lángokban.
3. Nem azt tanítja Máté evangéliuma 25:46, hogy a gonoszok "örök gyötrelmet" fognak szenvedni?
Figyeljük meg, hogy az itt használt szó a „büntetés, nem pedig annak valami igei, folyamatos cselekvést sugalló alakja. Nem azt mondja az Ige, hogy állandóan büntettetni fognak, hanem azt, hogy a büntetés egyszeri cselekmény lesz. A gonoszok büntetése a halál lesz, és maga a halál lesz örökké tartó.
4. De mit mondjunk akkor Máté evangéliuma 10:28-ra: „És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik”?
A „lélek” szónak három jelentése van a Bibliában: (1) élő lény (1Móz 2:7), (2) az elme (Zsolt 139:14), valamint (3) az élet (1Sám 18:1), amely itt az örök életre utal, amit Isten mindenkinek, aki az Ő országába bejut, biztosít. Ez az, amit senki nem vehet el. A kérdéses igeszakasz második fele ki is mondja, hogy a pokolban mind a lélek, mind a test el lesz pusztítva.
5. Máté evangéliuma 25:41 a gonoszoknak készített „örök tűz”-ről beszél. Ez kialszik?
Igen, a Biblia szerint kialszik. Hagyjuk, hogy a Biblia magyarázza önmagát. Szodoma és Gomora örökkévaló, azaz örök tűzzel pusztult el (Júd 7. v.), és e tűz nyomán „hamuvá” lettek, intelemként „azokra nézve, akik istentelenkedni fognak” (2Pt 2:6). Ezek a városok ma nem állnak lángokban. A tűz, miután mindent felemésztett, kialudt. Hasonlóképpen, az örökkévaló tűz is kialszik, miután a gonoszok hamuvá lesznek (Mal 4:3). A tűz hatására nézve örökkévaló lesz, de maga a láng nem tart örökké.
6. És a gazdag ember és Lázár történetében (Lk 16:19-31) sincs szó arról, hogy létezik pokol és örök gyötrelem?
Ott sincs erről szó! Ez mindössze egy példázat, amelynek célja, hogy egy igazságra felhívja a figyelmet. Számos tény egyértelműsíti, hogy ez egy példázat. Hogy csak egy néhányat említsünk:

A. Ábrahám keble nem egyenlő a mennyel (Zsid 11:8-10,16).

B. A pokolban levő emberek nem tudnak beszélgetni a mennyben levőkkel (Ézs 65:17).

C. A holtak a sírban nyugszanak (Jób 17:13; Jn 5:28-29). A gazdag embert testi alakjában látjuk, szemekkel, nyelvvel stb., holott tudjuk, hogy a test nem száll alá a pokolba a halál után. Nyilvánvaló, hogy a test a sírban marad, ahogy azt a Biblia is tanítja.

D. Az emberek Krisztus második eljövetelekor és nem a halál után nyerik el jutalmukat (Jel 22:11-12).

E. A kárhozottak a világ végén − és nem halálukkor − szenvedik el a pokol büntetését (Mt 13:40-42). A történet lényege és csattanója a 31. versben található. A példázatokat nem lehet szó szerint venni. Mert ha szó szerint vesszük őket, akkor abban is hinnünk kell, hogy a fák tudnak beszélni! (Lásd ezt a példázatot Bír 9:8-15 szakaszában.)
7. És amikor arról beszél a Biblia, hogy a gonoszok kínoztatnak örökkön örökké…?
Az „örökké” kifejezés a Bibliában egyszerűen egy időszakot jelöl, függetlenül attól, hogy az meghatározott vagy meghatározatlan időtartamot jelent. A kifejezés a Bibliában ötvenhat ízben fordul elő olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek már lezárultak. (Mindezt ellenőrizheted egy konkordancia segítségével, ha felütöd az „örökké” szónál.) Ez olyan, mint a „magas” szó, amely más-más mértéket jelent egy ember, egy fa vagy egy hegy esetében. Jónás könyve 2:6-ban az „örökké” „három napot és három éjt” jelent. (Lásd még Jón 1:17.) Mózes ötödik könyve 23:3-ban „tíz nemzetség”-et jelent. Emberekről szólva ez a szó azt jelenti, hogy „amíg él” illetve „haláláig” (lásd 1Sám 1:22,28; 2Móz 21:6; Zsolt 48:14). Ennek értelmében a gonoszok addig égnek a tűzben, amíg élnek, azaz halálukig. A bűnnek ez a tűz általi megbüntetése egyénenként, a bűn mértéke szerint változhat, ám a megbüntetés után a tűz kialszik. Az örök gyötrelem tana többet tett az emberek ateizmusba taszítása érdekében, mint az ördög bármely más agyszüleménye. Ez a tanítás becsületsértés a gyengéd és irgalmas Atya jellemére, és kimondhatatlanul nagy károkat okozott a kereszténység ügyének.