A Biblia szerint Ábrahám, ekkor még Ábrám, Úr-Kaszdimban született.
Ábrám Sém nemzetségéből származik.
Apja neve Tháré.
Szülővárosa a Tigris-Eufrátesz völgy Sumérnak nevezett részén volt.
Ezen a helyen politeista, bálványimádó nép lakott.
Miután Isten elhívta és szövetséget kötött vele, elhagyta szülőföldjét.
(1Móz 12:1-3;)
A káldeus Úr-ból – ez a város nevének jelentése -, apjával és unokaöccsével, valamint feleségeikkel és szolgáikkal együtt az észak-szíriai Harránba, egy karaván városba költözött.
Egészen apja haláláig itt lakott.
Ezután Kánaán földjére vándorolt Lóttal együtt Sikem környékén, majd Bétel és Hái között sátorozott.
Sikemben megújította vele az Úr a szövetséget.
A Kánaánban dúló éhínség elől Egyiptomba ment, majd onnan visszatérve Bétel mellett telepedett le, ahol elvált tőle Lót.
Ekkor megjelent neki Isten és megerősítette neki ígéreteit (1Móz 13:4-6;)
Ezután Hebron (Kirját Arbá) környékén legeltetett a hettiták földjén, majd Kádes és Súr vidékén, az emoreusok között tartózkodott.
Végül hosszabb ideig Beérsebában élt a filiszteusok földjén.
A kis nomád közösség ötven év alatt végigvándorolt a Közel-Kelet „termékeny félhold” – nak nevezett térségén, miközben időnként kapcsolatba kerültek királyokkal, fejedelmekkel, városokkal és más nomád törzsekkel. a gyakori természeti csapások (éhínség, járványok) elől ezek a vándorló törzsek szívesen húzódtak a megélhetést és biztonságot nyújtó birodalmakba.
Ez a menedékhely Kanaán földjén Egyiptom volt.
