Az Úr azt mondta nekem, hogy ez az én küldetésem, és ennek a missziónak a lényege, hogy mindent elmondjak a fiataloknak a látomásomról. Ez a parancsolat, ami Isten nekem adott, és amelyet be fogok tölteni.
Amikor visszatértem a testembe, felébredtem, és a kórházban találtam magam. Körülnéztem, és tűket láttam a karomban, csövek lógtak ki belőlem, amikkel a szívműködésem ellenőrizték. Hamarosan megjöttek a szüleim és elkezdtem sírni. Bolondnak tarthattak, de az Úr lelkemre kötötte, hogy mindent mondjak el nekik, és azt is, amit Ő tett velem. Mindent elmeséltem nekik.
Amikor a nővér bejött, elmondta, hogy nagyon-nagyon aggódtak értem. Azt mondta, hogy beállt a klinikai halál, aztán visszatértem, aztán újra meghaltam, és visszatértem. Eszméletlen voltam, aztán visszanyertem az eszméletem. Ezen háromszor estem át. Úgy érezték az egyik esetben, hogy nem akarok visszatérni, és rettenetesen aggódtak értem. Azt is mondták, hogy tajtékzott a szájam széle és gagyogó szavakat mondtam, amelyeket képtelenek voltak megérteni.
Azon az éjszakán anyukámnak is rossz álmai voltak. A kiskutyánk, akivel alszom, lement a szüleim szobájába, és kaparászni kezdett anyánál, megpróbálta felébreszteni. Amikor felébredt, a szobámba ment, és látta a takaró alá helyezet párnákat. Gondolta, hogy ott vagyok, így visszatért a szobájába. Akkor egy rendőrautót vett észre az ablakból. Ahogy kinézett az ablakon látta, hogy egy rendőr közeledik a házunkhoz, ezért felébresztette apámat. A rendőr mondta, hogy jöjjenek be a rendőrőrsre, mert megtaláltak engem. A szüleim megtudták, hogy delíriumos állapotban kórházban vagyok. Ekkor Isten beszélt apámhoz, és azt jelentette ki, hogy ne aggódjanak, mert minden az Ő kezében van, így nem estek kétségbe a szüleim. Három napot töltöttem a kórházban.
Egy héttel később beszéltünk a nyomozókkal, és ők mesélték el, mi történt azon az éjszakán. A másik lányról, akivel voltam, sem feltételezték, hogy megszökik, és az ő édesapja aggódni kezdett. Elindult, hogy megkeresse, és körbejárt autóval, de nem találta meg. Ezért elment a rendőrőrsre, és a rendőr jelentette minden járőröző autónak, hogy keressék azt a típusú autót, amit a barátom vezetett. Egy szolgálaton kívüli rendőr az utcával szemben lévő autókereskedésben volt. Nézelődött használt autó után. Futólag végigsiklott a tekintete a környéken, és meglátta a barátom autóját, és ő értesítette a rendőrséget.
Amikor a rendőr elment, hogy utánajárjon, akkor a barátom autója egy másik helyen parkolt, így nem tudták, hogy hol a lány. Mi ugyanis a második emeleten voltunk a sarokszobában. A rendőr ettől a szobától akarta kezdeni a keresést, de előbb lejött, hogy ellenőrizzen minden szobát, és hogy megkérdezze a tulajdonost a kint álló autóról. Ők így nem a lányt keresték, csak a tulajdonos után tudakozódtak.
Amikor bekopogtak az ajtón, és benyitottak, megláttak engem a padlón. Azonban akkor hirtelen elmentek. Az úgynevezett barátom gondolta, hogy otthagytak minket, pedig azért siettek el, hogy a mentőket hívják. Hamarosan egy másik rendőr jött fel, hogy megnézze, mi történt. Éppen akkor nyitott be, amikor a barátom, akiről beszéltem, akiben bíztam, már azon volt, hogy megerőszakoljon. De Isten felhasználta ezt a rendőrt arra, hogy véget vessen mindennek, és ők végül nem tehettek velem semmit. Nagyon hálás vagyok Istennek, mert megkegyelmezett nekem.
És a szüleim imádságai is. Amit a szülők felé szeretnék mondani: soha ne hagyják az imádságot abba a gyermekeikért. Ha nem is az Úrral járnak, maradjanak meg az értük folytatott imádságban, soha ne adják fel. A szüleim sem adták fel, és nézzék, itt állok, és hirdetem Isten Igéjét, hirdetem a fiataloknak, hogy menjenek, lépjenek Isten szolgálatába, mert Neki szüksége van rájuk.
Át szeretnék adni minden fiatalnak egy üzenetet, szeretném, ha átgondolnátok, hogyan álltok Isten előtt, és megvizsgálnátok magatokat. Gondolkozzatok el azon, miért törődnék azzal, amit bárki mond rólam. Korábban foglalkoztam azzal, hogy az emberek mit tarthatnak rólam, de mostanra megértettem, hogy nem kell ezzel törődnöm. Ők nem lesznek ott, amikor meg kell állnom Isten előtt. Emlékszem, amikor Isten előtt álltam, a barátaim nem voltak ott, hogy segítsenek, a családom nem volt ott, hogy segítsen, a lelkészem, s a gyülekezetem nem állt ott, hogy segítsen rajtam. Én egyedül álltam ott, és nekem kellett megvédenem magam. Előtte nem tudsz hazudni, mert annyira szent. Amikor ott voltam, nem éreztem, hogy oda tartozom, mert bűnben voltam, és a mennyben szentség van.
Azt mondom nektek, ha még nem fogadtátok el az Úr Jézust, fogadjátok el ma. Ez a legfontosabb döntés egész életetekben. Nem azért mondtam el, hogy féljetek attól, hogy a mennyben Isten elé kell majd állnotok, hanem azért, hogy lássátok a kegyelmet, a szeretetet, amelyet az Úr tanúsít irántunk. Az Atya elküldte Fiát, hogy meghaljon értünk. Minden csepp vér, amit kiontott értünk, az összes bűneink bocsánatára van. Ha te elfogadod az Urat, akkor meghozod az életed legfontosabb döntését. Gyere az Úrhoz, ne törődj azzal, amit mondanak rólad.
Ha akarod szolgálni Istent, akkor tedd meg teljes szívedből, ne csak a száddal mondd, hanem mondd ki ezt a szíveddel, és teljes értelmeddel. Ne aggódj a jövő miatt, aggódj a ma miatt, nem tudhatod, mikor fogsz meghalni. Én csak 15 éves vagyok, és soha sem gondoltam arra, hogy 15 évesen meghalok, soha.
De nektek számolni kell ezzel. Az életem nem az enyém, a ti életetek nem a tiétek, mi kölcsön kaptuk az életünket, amely az Istené. Kihasználhatjuk a lehetőséget úgy is, hogy nem törődünk ezzel, hogy a világba megyünk, hogy a világ dolgait cselekedjük. A világ nagyon sok dolgot kínál, de emlékezzetek Istenre, aki még többet akar adni. A világ a poklot és a halált nyújtja feléd, Isten az örök életet. Az Örök életet mindörökre.
Ha el akarod fogadni az Urat, akkor kérlek, hajtsd meg a fejed, és csukd be a szemed:
„Uram, Istenem, az Úr Jézus Krisztus nevében jövök Eléd, és ettől a pillanattól el akarlak fogadni megváltómnak, és szeretném, ha megjelennél az életemben. Ahogy a testvér beszélt a bizonyságában, a pokol valóságos, ő járt ott. Uram, Istenem, én nem akarok oda jutni. Nem akarok azzal a gondolattal élni, hogy oda kerülök. Uram, kérlek, bocsáss meg minden bűnömet, amit elkövettem. Bocsáss meg mindent, amit Ellenedre tettem. Minden kis titkos bűnömet, Uram, leleplezek Előtted, és könyörgök, bocsáss meg nekem mindenért. Uram hiszem, hogy meghaltál a kereszten és feltámadtál a halálból a bűneimért, és a világ bűneiért. Hiszem, hogy beköltözöl a szívembe, és hogy vezetni fogsz, és a szívemben maradsz. Olvasni fogom az Igéidet, és egyre többé válok majd Igéid által. Járni fogok gyülekezetbe Uram, mert tudom, hogy Te jelen vagy ott. Azt mondtad, hogy ha ketten-hárman összejönnek a Te nevedben, Te jelen leszel. Uram, ott akarok lenni, ahol Te vagy. Jézus nevében imádkoztam, Ámen.”
Ha elimádkoztad ezt az imádságot, akkor üdvözöllek a Mennyek Országában. Most már szerte a világon vannak testvéreid. Ez a legfontosabb döntés, amit valaha meghoztál, és soha nem lesz hátrányodra. Ne menj vissza a világba. A világ a halálba vezet, Isten pedig az örök életre. Minden pillanatot úgy kell megélned, mintha életed az utolsó napja lenne, és végső órái. Ha ez a bizonyság megérintette a szívedet, add oda a barátaidnak, akik ezáltal befogadhatják Istent a szívükbe. Ne hagyd, hogy elmúljék ez a nap, mert ez lehet az utolsó.
Vége.
Itt mindenki szűrje le belőle ami neki szól.Az Úr áldjon meg benneteket.
Forras: http://www.freecdtracts.com/
