(1973 áprilisában)
Ima: Jézus, a Te segítsgedre van szükségem, támogatásodra vagyok utalva, hogy amit el kell mondanom, azt ma este el tudjam mondani. Segítséged nélkül ezt nem tehetem meg, Ámen.
Itt állok egy nagy gyülekezet elõtt és a bekövetkezõ üldöztetésekrõl fogok beszélni. Gyûlölni fognak benneteket, elutasítanak, kinevetnek, gúnyolnak és kárt okoznak nektek. Ha igaz a prófécia: "ifjaitok prófétálnak, és véneitek látomásokat látnak...", akkor ennek a többi része is igaz.
Ezt a látomást 1973 április 7-én láttam és ez olyan borzalmas hatással volt rám, hogy értelmemmel. fel sem akartam fogni. Életemben csak két látomásom volt. Az elsõ 15 évvel ezelõtt, azzal küldettem New York-ba. Ennek a látomásnak minden kis része beteljesedett. (Lásd: Kereszt az aszfaltdzsungelben c. könyvet.) Féltem mindmáig e látomást tovább adni, egyszerûen azért, mert az emberek fanatikusnak is tartanak ezért. Ám ezt ugyanaz a Szent Szellem adta, aki nekem 12 évvel ezelõtt az elsõ feladatot adta, mint írtam abban a könyvben is. Ugyancsak Õ rendelte el a mai beszámolót, amit nektek el kell mondanom.
