Isten eszközei:IIlés akkor és én most

A Biblia tele van olyan hősökkel, akik hibáztak, akiknek hibáik voltak, mégis fel tudta Isten használni Őket. Mert Isten nem azt látja, hogy mi az ember, hanem hogy mi lehet.

Hiszen ha egyszerűen nézzük: Jákob csaló volt, Péter indulatos és elárulta Istent, Dávid félrelépett, Noé berúgott, Jónás elszaladt Istentől, Pál gyilkos volt, Gedeon bizonytalankodó, Mirjam pletykás, Márta aggodalmaskodó, Tamás kételkedő, Sára türelmetlen, Illés depressziós, Mózes dadogós, Zákeus alacsony, Ábrahám öreg... Mégis a biblia alapvető embereiről beszélünk, milyen érdekes, nem? Ha röviden le szeretném vonni a következtetéseket akár a mi életünkre, két mondatban meg lehet tenni: Isten nem az alkalmasokat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá! Ami azt jelenti, hogy nem vagy tökéletes, de Isten dolgozik az életedben!

"Baál prófétái megölésével hatalmas lelki megújulás útja nyílt meg az északi királyság tíz törzse között. Illés rávilágított hitehagyásukra. Felszólította őket, alázzák meg magukat és térjenek az Úrhoz. A menny ítéletét végrehajtotta. A nép beismerte bűneit. Megvallották, hogy atyáik Istene az élő Isten." Ez volt az eredménye annak, hogy Isten fel tudta használni. Egyedül tömegek ellen, emberek tömegeivel szembe mert szállni; Istennél egy ember is elég, hogy csodálatos munkát tudjon végezni általa.
" Isten azért használhatta fel Illést Izráel történetének ezekben a válsággal terhes óráiban, mert nagy hite volt." Azt hiszem nem mondok újat, ha azt állítom, a mai idők is elég válságosak, erkölcsileg és szellemileg az emberiség válságban él, a látszat ellenére, aki nyitott szemmel nézi a dolgokat, az látja milyen időben élünk.
" Ilyen hitre van szükség ma a világon. Hitre, amely belekapaszkodik Isten Igéje ígéreteibe, és nem tágít, amíg a menny meg nem hallgatja. Ez a hit szorosan összekapcsol Istennel, és erőt ad, hogy megbirkózzunk a sötétség hatalmaival. 'Isten gyermekei hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg' (Zsid 11:33-34). Hit által nekünk is el kell jutnunk a csúcsra, oda, ahova Isten akar elvezetni. 'Minden lehetséges annak, aki hisz" (Mk 9:23). '"
Illés csodálatos dolgokon ment keresztül; szavára nem lett eső évekig, majd a Karmel hegyi párbajban megmutatta, hogy Isten egyedül az Isten: a vízzel lelocsolt oltáron még a kövek is teljesen megégtek; majd pedig imájára újra eső lett: mi mást mondhatnánk, hogy Illés tökéletes eszköz volt Isten kezében, és hite 100%-os volt? Sőt, mégegy tanulság, Illés nem bízta el magát: "Az az előzékeny magatartás, amelyet Isten követe tanúsított a gonosz király iránt, tanítást rejt magában mindazok számára, akik, miközben Isten szolgáinak vallják magukat, nagyra értékelik önmagukat.""A király elmondta feleségének a nap eseményeit. Beszámolt Isten hatalmának csodálatos megnyilatkozásáról, amely bebizonyította Izráelnek, hogy Jahve az igaz Isten, Illés pedig kiválasztott szolgája. Amikor a király elmondta a királynénak, hogy megölték a bálványimádó prófétákat, a megátalkodott, konok Jézabel bőszült haragra gerjedt. Nem volt hajlandó a Kármel-hegyi eseményekben meglátni Isten intézkedését. Hajthatatlan maradt. Vakmerően kijelentette: Illésnek meg kell halnia. "
Mi így utólag pontosan jól tudjuk,mit kellett volna Illésnek tennie: "Illésnek nem lett volna szabad a kötelesség helyéről elmenekülnie. Jézabel fenyegetésének hallatára oltalomért kellett volna fordulnia ahhoz, aki megbízta Jahve becsületének megvédésével. Azt kellett volna mondania a követnek, az Isten, akiben bízik, meg fogja oltalmazni a királyné gyűlöletével szemben. Tudnia kellett volna, hogy Isten nem hagyja el. " De nem ez történt;elmenekült, és tényleg elmondható, hogy depresszióba esett, és gyakorlatilag a halálát kérte Istentől...
Illés sem volt tökéletes. Pedig tudjuk, hogy a mennyben van, Isten magához vette Őt. A nagy hitpróbák után elengedte Isten kezét. És igen, félt az emberi bosszútól. Nem Istennel volt a baj, Illés engedte el a kezét. S ennek az eredménye: "Teljesen kimerülve ült le egy fenyőfa alá pihenni. Amint ott ült, kérte Istent, hadd haljon meg. "Elég most már, Uram! - mondta. Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!"
"A legsötétebb napokban se félj! Akkor sem, ha a látszat nagyon ijesztő. Higgy Istenben! Ő tudja, mire van szükséged. Nála van minden hatalom. Szeretete és könyörülete végtelen, kimeríthetetlen. Ne félj attól, hogy ígéretét nem váltja be! Ő az örök igazság. Soha nem változtatja meg szövetségét, amelyet az Őt szeretőkkel kötött. " 

Nézzük meg, mi történt Illéssel:
És mit tudunk magáról Illésről?
Mire van szükség a mai világban is?
Isten is ember volt, hozzánk hasonló
És ami történt ezután..

Jézabel és a megölt Baál papok jól mintázzák azokat az embereket, akiknek semmilyen Isteni csoda sem elegendő ahhoz, hogy hátat fordítsanak gonosz énjüknek. Egyszerűen annyira egyesültek a gonosszal, hogy képtelenek belátni annak gonosz mivoltát. Lucifer is túl vak volt büszkesége fényében, hogy meglássa Isten igazságosságát.
"Azt gondolná az ember, hogy, miután Illés olyan rettenthetetlenül bátor volt és olyan tökéletesen győzött királyon, papokon és népen, többé már nem vehet erőt rajta a csüggedés, és senki nem tudja őt megfélemlíteni. De ő - aki Isten szerető gondoskodásának sok bizonyságát tapasztalta - nem volt mentes az emberi gyengeségektől és ebben a sötét órában hite és bátorsága elhagyta."
Ismerős ez a fajta emberi feledékenység a Bibliai feljegyzésekből? Gondoljunk az Egyiptomból kivándorolt népre, hogy a csodák ellenére is hányszor elfordultak Istentől? Gondoljunk csak a tanítványokra. Hányszor voltak hitetlenek, annak ellenére, hogy Jézus pedig ott volt velük? Hányszor kellett Jézusnak a tanítványok kicsiny hitük miatt megfednie Őket? Amikor jött a vihar a tengeren, és a tanítványok az utolsó pillanatban fordultak Jézushoz azzal a kérdéssel, hogy "nem törődsz vele, hogy elveszünk?" Egy régészeti lelet alapján megállapítható, hogy Jézus valószínű egy "kabinban"aludhatott. Valószínűleg a tanítványok mindent megpróbáltak először, például a vízet kimeríteni, majd amikor már tényleg minden veszettnek tűnt, fordultak Istenhez. Jézus ezért feddi meg Őket: "kicsinyhitűek". Jézushoz kellett volna fordulniuk azonnal; ahogy nekünk is, hogyha az élet vihara tombol. Megtörtént-e már az velünk, hogy olyan dolgok történtek az életünkben, amelyről egyértelműen elmondható, hogy igen, Isten végtelen szeretete miatt tapasztalhattuk meg; mégis nem sok idővel később, mintha nem is történt volna semmi, teljesen a csüggedés és a hitetlenség kerített hatalmába?

Nézzük tovább, mi történt Illéssel:

"Attól az ellenhatástól, ami gyakran jár a nagy hit és fényes eredmények nyomában, Illés sem volt mentes. Attól félt, hogy nem lesz tartós a Kármelen elkezdődött reformáció, és erőt vett rajta a csüggedés. Korábban a Pisga csúcsáig emelkedett, most pedig lent volt a völgyben. Amíg a Mindenható ihlette, kiállta a hit legkeményebb próbáját. Most pedig, amikor elcsüggedt, elengedte Isten kezét. Jézabel fenyegetése csengett fülében"

Felfigyeltem erre a kifejezésre: "amikor elcsüggedt, elengedte Isten kezét". Nem azt mondja, hogy elengedte Isten kezét és és elcsüggedt, hanem még fogta Isten kezét, amikor elcsüggedt. Hogyan értelmezzük ezt? Attól, hogy fogod Isten kezét, még érni fognak próbák és a gonosz fog kísérteni. A kérdés csak az, te mit fogsz tenni? Még jobban megragadod Isten kezét, vagy pedig elengeded azt? Isten sohasem engedi el a kezünket, egyedül mi vagyunk azok, akik el tudjuk engedni az Ő kezét, mivel szabad akaratunkban képesek vagyunk erre.

"Mindenkit érnek keserű csalódások, és olykor mindenkit hatalmába kerít a csüggedés; amikor fájdalom az ember sorsa, és nehéz hinnie, hogy Isten még mindig jóságos segítője földi gyermekeinek; amikor annyira gyötrik a bajok, hogy inkább kívánja a halált, mint az életet. Ilyenkor sokan elengedik Isten kezét, és a kétely rabságába, a hitetlenség fogságába esnek. Ha ekkor megnyílna lelki szemük, és felfognák Isten intézkedéseit, megmentésükön fáradozó angyalokat látnának, akik lábukat az örök hegyeknél is erősebb alapra helyezik. És akkor új hit, új élet ébredne bennük. "

Mi volt Isten válasza Illés depressziójára? Az erre való válaszában mutatkozik meg szerető Isteni mivolta, hiszen szerető Barátként kereste fel Illést; és ez a hozzáállás ránk is vonatkozik: "Most sem szerette kevésbé, mint akkor, amikor imájára válaszként tűz lobbant az égből és fénnyel árasztotta el a hegytetőt. Most pedig, amikor Illés ott aludt, szelíd érintés és kedves hang ébresztette fel. Rémülten felugrott, mintha menekülni akarna. Megijedt, hogy az ellenség rátalált. De a fölébe hajló szánakozó arc nem ellenség arca volt, hanem baráté."

Mi az üzenete Istennek számunkra:

Miért beszéltünk Illésről? Mert tudjuk, hogy mennyire sok mindent tudott Isten általa elérni. Egyetlen emberként tökéletesen elég volt Isten számára tömegekkel szemben. Ma is, ha csak egy ember őszintén elhívatottnak érzi magát arra, hogy Istenért munkálkodjon, akkor az emberi hibák ellenére is meg fogja áldani Isten őt. Láthattuk Illés történetéből is bebizonyosodott: Isten az elhívatottakat teszi alkalmassá. Mindenkinek más körülményei vannak, van aki tanul, van aki édesanya, vagy dolgozik. Hogyan szolgálhatunk mi Isten művében? Ha már az apró lehetőségekben tudunk beszélni Jézus szeretetéről, kedvesen és tisztelettel élünk embertársaink iránt, igyekszünk jót tenni, és sugározni magunkból egyfajta nyugodtságot, amelyet Krisztus békessége ad, akkor lehet csak egy apró "magot" ületünk el az emberek szívében, a többi a Szentlélek dolga. Megtettük az első lépést. Az is fontos, hogy ez Sátánnak nem fog tetszeni; biztosan fog adni nehézségeket, "hegyeket". De Illés történetéből is láthatjuk, hogy Isten szerető. Nem haraggal tekint ránk, és ha elcsüggedünk is, Ő akkor is nagyon szeret bennünket, és meg akar erősíteni.

Istennek pedig mindenre van válasza, szerető apaként gondol ránk. Hiszen ha mi bűnösként mindennél jobban tudjuk szeretni a gyermekeinket, vajon Isten tökéletes mivoltában mennyire tud szeretni bennünket? Mennyire vagyunk fontosak annak, aki az életét adta értünk?

Read More