Noé bárkája
A Biblia leírása szerint Noé bárkája egy nagy méretű hajó volt, melyet Noé Isten parancsára épített, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől. A történet olvasható a Bibliában, Mózes első könyvének (Genezis) 6 – 9. részeiben.
A Biblia kronológiája szerint az Özönvíz Kr. e. 2370-ben kezdődött. A bibliakritikusok véleménye szerint a Genezisben elbeszélt bárka történet két egymástól független elbeszélésen alapszik és a mai ismert verzió végleges formája csak a Kr. e. V. században alakult ki. Az ortodox zsidók , a keresztények is visszautasítják a fenti elméletet, Noé története igaz történet, valóban megtörtént.
A bárka történet gyakori témája a vallási kutatásoknak, szövegeknek. A 18. századtól a geológia és a biogeográfia csatlakozott a kutatásokhoz. A bibliakutatók és a történészek is ásatásokat végeztek a Törökországi Ararát-hegyen, ott ahol a Biblia szerint Noé bárkája az özönvíz elmúltával földet ért.
A bárka leírása
A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve. A bárka belsejében rekeszek voltak.
A bárka hossza háromszáz sing (140 méter), szélessége ötven sing (23 méter), magassága harminc sing (14 méter). Egy ablak sor volt rajta egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 45-50 cm-es távolság) felülről és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.
Kutatások
1300-ban Marco Polo naplójában beszámolt az Ararát hegyen levő Noé bárkájáról, állítólag látta is.
1840. július 2-án egy erős földrengés volt a hegy környékén és állítólag akkor az emberek egy hatalmas hajó orrát látták kiállni egy gleccserből. Egy török kutatócsoport indult az eset kivizsgálására és állítólag meg is találták a hajószerű roncsot, sőt három helyiségébe be is tudtak menni.
1955-ben, Fernand Navarra francia felfedező mászta meg az Ararátot és leszedett a hajóról egy darab fát. Ezt a darab fát több laboratórium is megvizsgálta és a radiokarbon kormeghatározás szerint a fa 1230 éves körüli volt.
Geológiai kutatások, bizonyítékok
John Whitcomb és Henry Morris amerikai professzorok kiadtak egy könyvet Genesis Flood (A bibliai Özönvíz) címmel, amely szerint a Föld jelenlegi geológiai arculatát egy világméretű vízkatasztrófa, mégpedig a Bibliából ismert Özönvíz alakította ki. Szerintük ezzel megmagyarázható az ősmaradványok jelenléte a földrétegekben és a különböző tengeri élőlények fosszíliái a magas hegycsúcsokon.
Bizonyíték
Műholdfelvételen látható
Daniel McGivern üzletember és keresztény aktivista több mint húsz évvel ezelőtt tíz nagy projektet jegyzett fel Bibliájába.A lista első helyén Noé bárkájának megtalálása szerepelt – írja a NationalGeographic.com.McGivern 1995-ben látott hozzá komolyan a kereséshez.Ekkor határozta el, hogy az Ararat hegyről készített műholdfelvételekkel próbál közelebb kerülni a célhoz.
Bárkaszerű képződmény a műholdfelvételeken
2003 nyara az elmúlt ötszáz év legforróbb nyara volt, így a hegy nyári olvadása is a szokásosnál erőteljesebb volt – valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a korábbi felvételekkel ellentétben az új képeken egy fából készült, bárkaszerű képződmény látható a hegyen.Idén július 15 – augusztus 15 között archeológusokból, geológusokból és gleccserkutatókból álló csapat indul a műholdfelvételek által jelzett hely felderítésére. Az expedíció vezetője a török Ahmet Arslan professzor, aki az elmúlt negyven évben ötvenszer mászta meg a hegyet.Egy szemtanú korábban arról számolt be a török professzornak, hogy nagy valószínűséggel a bárkát látta a hegységben, de 200 méternél jobban nem tudta megközelíteni. Az Ararat északi oldalának meghódítása kemény és veszélyes vállalkozás.
Isten özönvizet bocsátott a Földre
Noé bárkájának történetét a Teremtés könyve írja le. Eszerint Isten, megelégelvén az emberek gonoszságát, elhatározta, hogy mindent elpusztító özönvizet bocsát a Földre. Egyedül a 600 éves Noét kímélte meg háza népével, és két-két darab állattal a Föld minden fajából.Noé Isten útmutatásait követve egy 137 méter hosszú, 23 méter széles és 14 méter magas hajót épített, kívül-belül szurokkal kente be azt, valamint felül ablakot, oldalán ajtót vágott.Ezután negyven nap és negyven éjjel esett az eső, a víz csak hét hónap után kezdett apadni, amikor is a bárka fennakadt az Ararát-hegyen.Eddig hiányzott a tudományos bizonyíték
Az Ararát
Az Ararát 5.346 méter magas, 4.300 métertől fedi örök hó. A jégcsúcsot 44 négyzetkilométer, átlagosan 90 méter mély hótakaró borítja.A Törökország keleti részén, az örmény és iráni határnál fekvő Araratot nem könnyű megközelíteni: a terület politikailag rendkívül instabil, a régió jelentős része katonai területnek minősül, így számos engedélyt kell beszerezni a belépéshez.
A keresztény, a zsidó és az iszlám vallás is ismeri Noé és az özönvíz történetét. Már korábban is több utazó vélte látni az Ararat csúcsa közelében, a jégből és hóból kibukkanó fabárkát. Annak ellenére, hogy a bárkát régóta kutatják, – expedíciót indíttatott például az Araratra az orosz Miklós cár 1916-ban, valamint a CIA is vizsgálódott -, tudományos érvényű bizonyítékokra eddig nem bukkantak.
A feltételezések szerint az 1840-es nagy földrengés nem kímélte a bárkát, valószínűleg több darabra törhetett. A kutatók szerint reménykeltő viszont, hogy a műhold felvételeken vertikális és horizontális gerendák is jól kivehetők.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése