Isten-e Jézus?

“Még soha nem fordult elõ olyan, hogy valaki megkérdõjelezte a keresztyénséget és valóban hiányosságokat talált benne. Épp ellenkezõleg, a keresztyénség eddig minden próbát kiállt.”
     -Chesterton

Jézus története vagy a történelem legfigyelemreméltóbb eseménye, vagy a legdurvább átverés. Ha ez utóbbi az igaz, akkor az egész keresztyén üzenet megdõl mindazon emberek hitével együtt, akik az Õ nevére építettek. Pál apostol ezt mondta:

“Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is. Sõt Isten hamis tanúinak is bizonyulnak, mert akkor Istennel szemben arról tanuskodunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. Mert ha a halottak nem támadnak fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bûneitekben vagytok. Sõt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.”
     -1 Korintus 15,14-19

Ha viszont a történet igaz, akkor olyan rendkívüli hír érkezett a Földre, amelynek egetrengetõ következményei vannak. Elgondolkoztál már azon, hogy mi is lehet az igazság?

Egy ilyen súlyos kérdésben minden embernek alapvetõ érdeke, hogy megvizsgálja Jézus állításait, és eldöntse, vajon igazak-e. Meglepõ módon a legtöbb ember még egyszer sem vette a fáradtságot, hogy megvizsgálja a Jézus mellett szóló bizonyítékokat. Sõt, esze ágában sincs ezt megtenni. Emellett a keresztyének között is vannak olyanok, akik a szívük mélyén nincsenek meggyõzõdve, hogy a hitük valóban nem hazugságokon alapul. Vajon a keresztyénség egy hazugság? Esetleg kitaláció? Vagy tényleg igaz?

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Jézus története, és különösen a feltámadásának leírása,

 szilárd történelmi alapokon nyugszik. Tehát akár hiszel, akár nem,kételkedsz, vagy még nem döntötted el magadban, hogy mit higgyél, azt ajánljuk, hogy nézd meg a bizonyítékokat egy új szemszögből. 

IRODALOMJEGYZÉK ÉS LÁBJEGYZETEK

1. J.B. Phillips: Ring of Truth (Az igazság gyûrûje) (Wheaton, Illinois: Harold Shaw Publishers, 1967). A híres brit akadémikus a következõket jegyezte meg: "Az évek során sok száz beszélgetésben volt részem olyan emberekkel, akik mûveltebbek voltak, mint én, de szemmel láthatóan f ogalmuk sem volt a keresztyénség mibenlétérõl… lényegében semmit nem tudtak róla, ami elég szomorú és bizonyos tekintetben ijesztõ. Mindez azt jelenti, hogy úgy megyünk el a törté nelem legnagyobb eseménye mellett, hogy észre sem vesszük, mégpedig nem a bizonyítékok hiánya miatt, hanem azért, mert a fáradtságot sem vettük, hogy megvizsgáljuk azokat." (24. old.). 
   Mikor Dr. Kei Neilsent, a bevallottan agnosztikus filozófust, egy Isten létezésérõl szóló nyilvános vitában szembesítették a Jézus feltámadása mellett szóló bizonyítékokkal. Válaszá ban elismerte tudatlanságát, mondván "Ezekrõl a dolgokról nem túl sokat tudok… De tegyük fel, hogy létezik egyértelmû bizonyíték Krisztus feltámadása mellett. Fogalmam sincs, hogy létezik-e ilyen bizonyíték, vagy sem." [J.P. Moreland és Kai Nielsen: Does God Exist? The Great Debate—the entire transcript (Létezik-e Isten? A nagy vita - a teljes szöveg) (Nashville, Tennessee: Thomas Nelson Publishers, 1990), 64. old.]
   
   
2. Feltámadás: Élve megjelenik a harmadik napon a halálát és temetését követõen. 
3. Vannak olyan, fõként Soren Kierkegaardtól kiinduló és Francis Schaeffer által leírt irányzatok, amelyek a hitet az értelemtõl elválasztjá k. Ennek egyik mai képviselõje Joseph Campbell. Amikor Campbell bevallotta, hogy nem hisz egy személyes Istenben, egy katolikus pap megkérdezte tõle, hogy logikus érveléssel meg leh etne-e gyõzni. Campbell így válaszolt: "Nem, Atyám. Mi lenne akkor a hitnek az értéke?" Így azonban a hitet elferdíti azzal, hogy logikátlannak tartja. Természetesen a hit nem látás, de a hit egyúttal azt is jelenti, hogy hitünk tárgyát megbízhatónak tartjuk. Az Újszövetség számos bizonyítékot felsorakoztat (János 20,30;31, ApCsel 1,3, Róma 1,20f), és arra bíztat, hogy az értelmünkkel fogjuk fel õket (1 Péter 3,15). Pál apostol az értelmes gondolkodás mellett állt, amikor Athén nagy gondolkodóinak prédikált (ApCsel 17,22f). Azzal, hogy hitünk tárgyáról bebizonyítjuk, hogy me gbízható, nem tesszük feleslegessé a hitet. Épp ellenkezõleg. Ez választja el a hitet a puszta hiszékenységtõl.
   
   • a. Soren Kierkegaard: Training in Christianity (Képzés a keresztyénségben) (Princeton University Press, 1967), p. 28f]
   • b. Francis Schaeffer: Escape From Reason (Menekülés az értelemtõl) (Downer’s Grove, Illinois: InterVarsity Press, 1972).
   • c. Joseph Campbell: The Power of Myth, with Bill Moyers (A mítosz ereje - Bill Moyers-szel (New York: Doubleday, 1988), p. 243.
   • d. Lásd Frederick Fyvie Bruce: The Defense of the Gospel in the New Testament (Az újszövetségi evangélium védelme) (Downer's Grove, IL: InterVarsity Press, 1977); John W. Montgomery: Faith Founded on Fact (Tényekre alapozott hit) (Nelson, 1978); John R.W. Stott: Your Mind Matters (A te értelmed számít) (Downer’s Grove, Illinois: InterVarsity Press., 1972); James Sire: Why Should Anyone Believe Anything at All? (Miért higgyen bárki is bármiben?)(Downer’s Grove, Illinois: InterVarsity Press, 1994); Elton Trueblood: A Place to Stand (Egy hely, ahol meg lehet állni)(HarperCollins Publishers, 1969).